A választások előtt naponta különböző közvélemény-kutatási adatok érkeznek. A pártok pedig egymásnak ellentmondó közleményeket adnak ki. Választó legyen a talpán, aki jól átlátja a helyzetet. Ebben szeretnék segíteni azzal, hogy leírom, szerintem mik a pártok választástechnikai érdekei, hogy világosabb legyen, miért mondanak valamit a politikusok, hogy mit tarthatunk igaznak és miben akarnak megvezetni minket.

A Fidesz hatalmon maradása érdekében kialakított választási rendszerben az ellenzék nehéz helyzetben van. Egyrészt az egyfordulós választásokon nyilvánvalóan kénytelenek együttműködni, másrészt igyekeznek a pártérdekeiket szem előtt tartani. A pártok érdeke sok szempontból a helyzetüktől/támogatottságuktól függ. 

A választóknak azonban másféle érdeke van. Egy részük Orbán győzelmében érdekelt, ők jelenleg kisebbséget, de egy nagyon jól szervezett kisebbséget képviselnek. A csendes többség kormányváltást szeretne, de sok egymással rivalizáló párt között kell választaniuk.

Az 1% körüli támogatottsággal rendelkező pártok érdeke az 1% elérése, hogy ne kelljen visszafizetni a kampánytámogatást és a párt állami támogatásban részesüljön a következő 4 évben. Ez a párt szempontjából fontos ugyan, de nem eredményez parlamenti képviseletet, sőt megnehezítik a kormányváltást, mert szavazók tömegét bírják rá arra, hogy elvesztegessék a szavazatukat.

A közepes támogatottsággal rendelkező pártok célja az 5%-os parlamenti küszöb elérése. (A határon túli szavazatok miatt, ez a belföldi szavazatok kb. 5,5%-a lesz). Kétpárti szövetség esetén pedig 10% kell. Akinek ennyi támogatója van, az számos (kb. 20-30) helyen tudja érdemben befolyásolni azt, hogy ki nyeri meg a körzetet, ezért nagy a pártok felelőssége.

Aki a kormányváltásért küzd, annak az a fontos, hogy az ellenzék a 106-ból minél több egyéni körzetben legyőzze a Fideszt, mert csak így lehet parlamenti többséget szerezni. Akkor lesz változás, ha minimum 55-60 helyen egyértelművé tesszük, ki a legesélyesebb ellenzéki jelölt és a választók őket támogatják. Ehhez azonban együttműködésre, visszalépésekre van szükség, amely áldozatvállalással jár a szűken értelmezett pártérdekkel szemben.

Ezért érdemes megnézni, hogy az egyes pártokra leadott szavazatok mennyire szolgálják a szavazók valódi szándékát, a kormány megtartását vagy leváltását, illetve, hogy mely pártok tesznek valóban a változásért, kik hoztak áldozatot, és kik azok, akik inkább csak beszélnek róla…

Az alábbi táblázatban próbáltam összehasonlítani a pártok lépéseit saját érdekükben, és a kormányváltásért tett eddigi gesztusaikat. Az utolsó oszlopban kaptak egy értékelést arra vonatkozóan, hogy mekkora áldozatot hoztak a kormányváltásért. Ezt a párt támogatottságának és az elengedett körzetek számának szorzatával határoztam meg, így minél nagyobb az érték, annál többet engedett az adott párt. (Ez azért igazságos, mert egy nagyobb párt részéről nagyobb gesztus, ha átenged egy körzetet, mivel sokkal több szavazatról mond le.)

Ezt a listát az MSZP-Párbeszéd vezeti, mert ők nagy támogatottság mellett sok körzetet engedtek el, és a Jobbik és az LMP zárja, mivel ők nem működnek együtt másokkal.

 Remélhetőleg még minden párt javít az értékelésén, igyekszem majd naprakészen tartani a változásokat. 

A Fidesz esetében egybeesik a szavazói akarata és a párt érdeke, hisz mindannyian újabb Orbán kormányt szeretnének. Nincs szükségük taktikázásra a saját képükre formált választási rendszerben. Sok közutálatnak örvendő, korrupciós ügyekben lejáratott egyéni jelöltet is indítanak. Orbánnak ez az érdeke, hiszen könnyebb zsarolható, önálló politikai akarattal nem rendelkező képviselőkkel dolgoznia. A korrupció a Fidesz szavazóknak sem érdekük, de kevesen büntetik az egyéni jelöltet. Aki mégis ezt tenné, az csak listán szavazzon a kedvenc pártjára, egyéniben válasszon szimpatikusabb jelöltet.

Az MSZP-Párbeszéd a Liberálisok támogatásával a demokratikus ellenzék legerősebb pártszövetsége. Nekik van a legnagyobb esélyük a kormány leváltására és Karácsony Gergely személyében az ő miniszterelnök-jelöltjük Orbán legesélyesebb és legnépszerűbb kihívója. (Várhatóan a Jobbik több listás szavazatot kap, de az egyéni képviselőkkel az MSZP-Párbeszédnek lesz nagyobb frakciója) Ez a szövetség megegyezett a DK-val, csak 61 helyen indult el a 106-ból és azóta is visszalépett 3 civil, illetve 1 helyen az Együtt és 2 helyen az LMP  jelöltje javára, hogy esélyt adjon egyéni győzelmükre. Az utolsó pillanatig tárgyaltak további visszalépésekért. Így áldozatot hoznak a pártérdek szempontjából, de jelentősen növelik a kormányváltás esélyét.

A DK támogatottsága 6% körüli. Ők megállapodást kötöttek az MSZP-Párbeszéddel, így nem indulnak egymással szemben. 45 helyen indultak és két helyen visszaléptek az LMP és 1 helyen az Együtt javára.  

A Jobbik a legtámogatottabb ellenzéki párt. Várhatóan ők kapják a legtöbb listás szavazatot. Az ő helyzetük érdekes, mert szélsőjobboldali pártként a fővárosban elsősorban a Fidesztől vettek el szavazókat, míg vidéken jórészt a baloldaltól. A szavazóik többsége kormányváltást akar és együttműködést ennek érdekében. A Jobbik ennek ellenére senkivel sem tárgyal, elindul mindenkivel szemben mind a 106 körzetben. Az együttműködés teljes hiánya sok körzetben a Fideszt erősíti.

Az LMP reális célja a parlamenti küszöb elérése. Emellett 6-7%-os támogatottságuk miatt számos egyéni körzetet lehetne megnyerni, amennyiben az LMP hajlandó lenne együttműködni. Ez esetben ő közös jelöltjeik is esélyesek lennének egyéni győzelemre, így jóval több mandátumhoz juthatnának, ráadásul más körzetekben elősegíthetnék az esélyes  ellenzéki jelöltek győzelmét. A párt szavazóinak több mint 90%-a kormányváltást akar és elvárná, hogy a pártja is támogassa azt. Szavazóik többsége szívesen átszavaz egy esélyes baloldali jelöltre. Az LMP esetében így egybeesik a technikai pártérdek és a kormányváltás elősegítése. Ennek ellenére a párt határozottan elutasít minden együttműködést másokkal, ezzel nagy mértékben segítve Orbán hatalmon maradását. Összesen 6 helyen léptek vissza, így is 100 helyen van még jelöltjük, nem támogattak olyan civil jelölteket, mint Mellár Tamás vagy Kész Zoltán és a fideszes ajánlásokat elfogadó képviselőjük sem lépett vissza egyelőre. Érdekes kérdés, hogy vajon miért viselkednek ilyen illogikusan. Tényleg vakon hisznek valamilyen a valóságtól elrugaszkodott elvben, vagy a párt vezetőinek egyéni érdeke a Fidesz hatalmon tartása? Végül is, mindegy mi az ok, a lényeg, hogy az LMP választói akaratával szembefordulva, bármit is próbál kommunikálni, gyakorlatilag a Fidesz hatalmon maradását támogatja.

A Momentum támogatottsága 2% körüli. Így ők jó eséllyel meghaladják az 1%-os eredményt, ezáltal kapnak állami támogatást a következő ciklusban, amiből építhetik a pártot, de kis eséllyel szerzik meg pár nap alatt az 5%-os küszöb eléréséhez szükséges kb. 180 000 új szavazót. Új pártként számukra ez az eredmény is siker. Szinte az egész országban, 97 helyen sikerült jelöltet állítaniuk és eddig is hajlottak az esélyes ellenzéki jelöltek támogatására, egyoldalú gesztust gyakorolva 11 helyen visszaléptek. A Momentum pártérdeke a minél jobb listás szereplés, esetleg az 5% elérése, ennek érdekében tesznek gesztusokat. Ugyanakkor nagy esély van arra, hogy a kormányváltó választási akarat nem érvényesül a rájuk leadott listás szavazatokkal, mert ezek elvesznek, ha a párt nem éri el a parlamenti küszöböt.

Az Együtt 1% körüli támogatottsággal rendelkezik. Számukra reális veszély, hogy becsúsznak 1% alá, elveszítve ezzel a kampánytámogatást és a későbbi állami támogatást. Tovább nehezíti a helyzetüket, hogy csak 45 helyen sikerült jelöltet állítaniuk, amiből 15 helyen visszaléptek. Nekik azonban pár helyen van olyan esélyes jelöltjük, akik a visszalépéseknek hála megnyerheti a körzetet. Így az Együttnek is lesznek parlamenti képviselői. Stratégiájuk segített a választók kormányváltó akaratát és a párt parlamentbe jutási érdekét összehangolni. Listán szinte biztos nem érik el az 5%-ot, mert ehhez kb. 240 000 új szavazóra lenne szükségük, miközben 6 év alatt kb. 60 000-t gyűjtöttek csak. Így a rájuk leadott listás szavazatok várhatóan elvesznek  kormányváltás szempontjából.

A Kétfarkú Kutya Párt is 1% körül áll. A viccpárt 39 helyen indított képviselőjelöltet. Szinte biztos nem érik el pár nap alatt az 5%-os küszöböt és sehol sincs győzelemre esélyes jelöltjük. Így a rájuk leadott szavazatok nagy eséllyel elvesznek. Ettől még várhatóan lesz annyi szavazójuk, hogy némi állami támogatást kapjanak a következő ciklusban.

Összességében az látszik, hogy aki meg akarja buktatni az Orbán kormányt, annak továbbra is a legesélyesebb ellenzéki jelöltre érdemes szavaznia, míg listán érdemes olyan ellenzéki pártra szavaznia, akik biztosan elérik az 5%-os küszöböt.

  Ma van a Nemzetközi Nőnap 

Ilyenkor szoktak a férfiak hirtelen észbe kapva átadni egy szál virágot közeli hölgyismerőseiknek. Zoltán nevű barátaikat meghívják egy sörre. Aztán megnyugodnak, hogy ők minden tőlük telhetőt megtettek, és a dolgok épp úgy mennek tovább mint addig.  

Ritkán jut eszünkbe, hogy hány területen vannak még mindig hátrányban a nők. Férfiként mennyivel könnyebb érvényesülni, több pénzt keresni. Azon sem gondolkodunk el, hogy mi mit tehetnénk az igazságtalanságok csökkentéséért. Pedig teendő van bőven:

• Ma a magyar nők, ugyanazért a munkáért átlagosan 20%-kal kevesebb pénzt kapnak, mint férfitársaik. 

• Durván működik az úgynevezett üvegplafon, középvezetőnél magasabb beosztásba sokkal ritkábban kerülnek nők, mint férfiak, pedig sok nő alkalmas(abb) lenne ilyen feladatra és sokkal több nő rendelkezik felsőfokú végzettséggel, mint férfi. Ma Magyarországon csak elvétve találunk női csúcsvezetőket a gazdasági életben és a politikában. Jelenleg egyetlen női miniszterünk sincs, miközben a nálunk sokkal sikeresebb skandináv országokban a gazdasági és politikai vezetésben arányos a nemek képviselete.                               
• Még mindig rengeteg nő áldozata a családon belüli erőszaknak, és nem kapnak megfelelő segítséget a társadalomtól és a hatóságoktól. Csaknem kivétel nélkül az áldozatot teszik felelőssé a bántalmazó erőszakos viselkedéséért, A statisztikai adatok szerint a partnerbántalmazás az esetek 95 százalékában férfi elkövetőt és nő áldozatot jelent. MINDEN ÖTÖDIK nőt rendszeresen bántalmaz férje vagy partnere.  Magyarországon a családon belüli erőszak hetente legalább egy nő életét követeli.                                      
• A nők jogaiért küzdő civil szervezetek minimális összegből gazdálkodnak. Az egyik legismertebb szervezet a NANE, 2016-ban  összesen 18 millió forintos bevételből működött. Az állam alig támogatja ezeket a szervezeteket, miközben milliárdok mennek el, mondjuk lówellnessre vagy határon túli focisták támogatására.

Nyilvánvalónak tűnik, hogy egy szál virággal nem oldható meg a probléma.

Mit tehet, aki TÉNYLEG tenni akar a nőkért?

Íme, néhány tipp:

• Ha sok információ újnak tűnik, ossza meg a cikket legalább egy ismerősével!
• Kevés pénzből lehetetlen országosan segíteni a bajba jutott nőket. Aki teheti önkéntes munkával, pénzadománnyal, az SZJA 1%-nak felajánlásával támogasson a nők egyenlő jogaiért küzdő szervezetet!
• Évente egyszer, jöjjön el egy demonstrációra, mondjuk a Néma Tanúk Felvonulására, annak érdekében, hogy a mindenkori hatalom érezze a helyzet súlyosságát és lássa az ügy társadalmi támogatottságát! 
• Az esélyegyenlőséget ki is kell harcolni! Ezért fontos, hogy kiálljunk, ha a nőket hátrányos nemi megkülönböztetés éri, ne fogadjuk el a bántalmazási és erőszakos ügyekben az áldozathibáztatást!
• Végül egy aktuális politikai teendő. A jelenlegi kormány nem akarja ratifikálni az Isztambuli Egyezményt, az Európa Tanács Egyezményét a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról. Az elmúlt 8 évben megszokottá váltak a nőket sértő kijelentések a Parlamentben és a közéletben. Szóval, itt az ideje a szemléletváltozásnak. Jönnek a választások, a sok szempont közé vegyenek fel még egyet: olyan jelöltekre és pártokra szavazzunk, akik kiállnak a nők jogaiért, elhatárolódnak a szexista kijelentésektől és lehetőleg nemi kvótát alkalmazva biztosítják mindkét nem arányos képviseletét a pártvezetésben. 

Ugye a kép nyilvánvalóvá tette, hogy Svédország az esélyegyenlőség területén is jobban teljesít?

Tegyünk azért, hogy Magyarországon se csak üres gesztus legyen az édesanyáinknak, kedvesünknek és lányainknak adott nőnapi virág!

A Wikipédia szerint: „a demokrácia a társadalom jelentős számú, szavazati joggal rendelkező tagjainak hatalmából eredő politikai rendszer, ahol hatalmi fékekkel és ellensúlyokkal biztosítják a társadalom jól szabályozott működését, mint például a közhatalom gyakorlóinak kizárólagos hatalomra törésének a megakadályozását, a társadalmi igazságosságot és a jóléti társadalom megvalósulását.”

 Évszázadok óta tudjuk, hogy a hatalmi ágak szétválasztása a hatalommal való visszaélés intézményesített gátja. Szerepe, hogy az egyes önállóan gyakorolható, azonos szintű döntéshozói tisztségek körét és felhatalmazását elkülönítse egymástól, és biztosítsa az egymástól független kiválasztásukat és megbízatásukat. Eredetileg három hatalmi ágat különböztettek meg:

·        a törvényhozást (parlament, helyi önkormányzat),

·        a közigazgatást (kormány),

·        és az igazságszolgáltatásnak (a bírói szervek és az ügyészség)

Azóta továbbiak jöttek létre vagy kaptak ide besorolást, mint a demokráciában ellenőrző feladatokat ellátó szervezetek és intézmények, ilyen például az Alkotmánybíróság, adatvédelmi biztos vagy a közösségi támogatással működő tömegtájékoztatási eszközök.

Ezeknek hatáskör tekintetében, és személyi vonatkozásban is el kell válnia egymástól és kölcsönösen korlátozniuk, ellenőrizniük kell egymást.

Mindez az önkényuralom megakadályozására irányult, ma pedig a demokratikus hatalomgyakorlás és berendezkedés elengedhetetlen feltételeként működik.

Ehhez képest mi a helyzet ma Magyarországon, van-e okunk az aggodalomra?

Orbán Viktor 8 éves kormányzása alatt következetesen, lépésről-lépésre bontották le a kizárólagos hatalomgyakorlás korlátait. Pedig a fékek és ellensúlyok rendszere nem működik, a hatalmi ágak nincsenek szétválasztva. Mára már alig vannak lehetőségek a hatalmon lévők ellenőrzésére, felelősségre vonására vagy leváltására. Már Montesquieu is megállapította, hogy a hatalmi ágak szétválasztásának hiánya zsarnokságot eredményez.

A közigazgatást Orbán Viktor vezeti miniszterelnökként. Vajon ki és miképp korlátozhatja a hatalmát?

A végrehajtó hatalmat a törvényhozásnak, azaz a Parlamentnek kellene ellenőriznie. Ez azonban nem valósul meg, mivel Orbán személyesen, teljhatalommal választja ki az összes fideszes parlamenti képviselőjelöltet, csak maximálisan lojális és gyakran zsarolható politikusok indulhatnak, ők kizárólag Orbánt képviselik, nem a választóik érdekét. Alig van példa arra, hogy bárki is a lelkiismerete alapján szavazzon, akár egy kevéssé lényeges kérdésben. Ha ez mégis előfordul, akkor pénzbüntetéssel sújtják a renitens képviselőt és politikai karrierje is könnyen véget érhet.

A harmadik klasszikus hatalmi ág az igazságszolgáltatás. Itt a bíróságok szintjén még jórészt működik a függetlenség, annak ellenére, hogy a Fidesz belső köréhez tartozó Handó Tünde lett az Országos Bírói Hivatal elnöke. Az ügyészség azonban 2010-től, amióta Polt Péter volt fideszes parlamenti képviselőjelölt a legfőbb ügyész pártirányítás alatt áll. A fideszes politikusok korrupciós ügyeiben az ügyészség szinte sosem látja indokoltnak a nyomozást és a kormány által irányított rendőrség sem jeleskedik ezekben az ügyekben. Tehát a hatalom embereit nem érheti el az igazságszolgáltatás.

A sajtót szokás negyedik hatalmi ágként emlegetni. Az elmúlt 8 évben a közmédia és a Fideszhez közel álló médiumok durvábban cenzúráznak és manipulálnak. Gyakorlatilag semmilyen kritikus hír nem jelenhet meg a kormányról és a Fideszről, az ellenzékről viszont szinte csak negatívan tudósítanak. A médiának ez az egyre növekvő része kizárólag az Orbán rezsim kiszolgálásával foglalkozik. A fideszközeli vállalkozók, átjátszott állami pénzekből felvásárolták a TV2-t, számos vidéki lapot és hírportált.Folyamatos a kritikus hangvételű médiumok gazdasági és adminisztratív ellehetetlenítése, gondoljunk csak a Népszabadság megszüntetésére, a Klubrádió elleni hadjáratra. A frekvenciaengedélyek kiadásakor csökken a sugárzási területük, az állami vállalatok és minden olyan cég, amely tart az államhatalomtól, kizárólag a fideszes médiában hirdet. Az óriásplakát piacról épp most szorítják ki az ellenzéki politikai hirdetéseket. A politikai hirdetéseket egyre durvábban korlátozzák, miközben a kormány közpénzből tízmilliárdokat költ Orbán propagandára. Most újabb merénylet készül az újságíró kamara megalakításával. Ezután a hatalom könnyen elnémíthatja a számára kellemetlen újságírókat.

Ezek eredményeképpen a kormánypropagandát már-már goebbelsi szinten művelik, miközben az ellenzék hangja egyre kevesebb emberhez juthat el. Többmillió magyar állampolgár nem jut kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz.

Emellett működhetnének a demokráciában ellenőrző feladatokat ellátó szervezetek, ilyen például az alkotmánybíróság vagy az Állami Számvevőszék. Sajnálatos módon ezeket a pozíciókat is megszállták a Fidesz pártkatonái. Az Alkotmánybíróságban többségben vannak Orbán delegáltjai Az ÁSZ elnök a volt kormánypárti képviselő, és épp most, a választások előtt lehetetleníti el igazságtalan, nagyösszegű pénzbüntetésekkel az összes jelentősebb ellenzéki pártot.

A kormányt elméletileg korlátozhatja a népszavazás intézménye is. Az Orbán rezsim épp ezért durván megnehezítette a népszavazás kezdeményezését. A budapesti kerületekben például az összes szavazó 25%-nak aláírása kell egy népszavazás kezdeményezéséhez. (ezt 30 nap alatt összeszedni sokkal nehezebb, mint megnyerni egy népszavazást). Emellett a Fidesz által uralt választási bizottságok döntenek egy-egy kérdés hitelesítéséről, ezek csak nagyon kevés kérdést engednek át. Volt példa arra is, hogy a vasárnapi boltzár ügyében kopasz verőemberekkel akadályozták meg egy kérdés leadását.

2010 óta folyamatosan nyirbálják, a helyi önrendelkezés, az önkormányzatok lehetőségeit. Drasztikusan lecsökkentették az önkormányzati képviselők számát, egyre kevesebb hatáskör marad helyben, különösen a kisebb településeknél. Nyilvánosságra került tervek szerint a választások után tovább folytatódik az önkormányzatok önállóságának felszámolása, a  2000 fő alatti településeken nem lenne választás. Egy elképzelés szerint csak a megyeszékhelyeken lenne rendes polgármester-választás és a budapesti kerületeket is átszerveznék.

Maradt még néhány a kormánnyal szembeszállni képes szervezet és intézmény. Ezeket azonban törvényi és kommunikációs eszközökkel is igyekeznek ellehetetleníteni.  

Ilyenek például a civil szervezetek, melyek durva kormánypropaganda célpontjai. A megmaradt néhány kormánykritikus oktatási intézmény,például a CEU-t is támadások érik.

Folyik az ellenzékiek megfélelmítése, különösen vidéken bevált gyakorlat az ellenzéki érzelmű emberek elbocsátása az állami szférában, vagy a közmunkából történő kizárásuk.

Az ellenzéki pártok lehetőségei meg sem közelítik Orbánék mozgásterét. Minimális pénzből gazdálkodhatnak, most azt is elvonja az ÁSZ, csak magyar magánszemélyektől fogadhatnak el adományt, de 500 000 forint felett közzé kell tenni az adományozó nevét, és ettől sokan tartanak, így inkább nem adnak pénzt. Az ellenzékiek nem kerülhetnek be pozitív vagy semleges hírekkel sem a média nagy részébe, tagjaik és aktivistáik féltik az állásukat vagy a vállalkozásukat,

A választási rendszer csak a Fidesz érdekeit szolgálja, és rendszeresen módosítják Orbán pillanatnyi  érdekeinek megfelelően. Egyfordulós választásokon 35-40%-os eredménnyel többségük, kb 45%-tól 2/3-uk lehet a Parlamentben. A választások tisztasága felett őrködő bizottságokban is többségben vannak az állam és a Fidesz delegáltjai. Az ellenzéki kampányt gyakorlatilag kiszorítják a közmédiumokból és az óriásplakátokról, miközben milliárdokat költhetnek közpénzből kormánypropagandára ezeken a felületeken. Az ilyen választási rendszer önmagában is nagyon komoly eszköz a Fidesz leválthatatlansága irányában.

Az Orbán rezsimre jellemző a köz erőforrásainak teljes alárendelése a pártérdeknek.  Már magától érthetődő az állami megrendelések és a közbeszerzések leosztása Fideszhez közel álló cégekhez. Rajtuk kívül más alig kap ilyen megrendelést. Így az Orbán rezsim hatalmas pénzügyi hátteret épített ki magának. Ezeknek a pénzeknek a többsége azonban EU-s forrás.

Épp ezért gazdasági okok miatt Orbán egyelőre még érdekelt valamilyen látszat fenntartásában a külvilág felé. Azonban az EU-s források várhatóan kiapadnak a 2020-as évek elejére így rövidesen napirendre kerülhet az EU-ból történő kilépés kérdése is.

Nagyon aggasztó, hogy a felsorolt változások egyfelé, a demokrácia megszüntetése irányába mutatnak, következetes, tervszerű lépések, Orbán Viktor teljhatalmának biztosítása érdekében. Lassan bárkivel bármit megtehetnek, következmények nélkül. A jogállamiság látszata még számít, de egyre kevésbé.

A Viktátor terv gyakorlatilag megvalósult.

Összegezve, Orbán Viktort és kormányát, már szinte senki sem ellenőrizheti, vagy kérheti számon, tehát egyetlen ember kezében összpontosul szinte minden hatalom. Egyelőre vannak korlátozottan szabadnak mondható választások, ahol a Fidesz minden területen durva versenyelőnyből indul, de nagy többséggel most még leváltható lehet demokratikus úton, de erősen kérdéses, hogy ez meddig marad így. Esélyes, hogy ez az ellenzék utolsó esélye.

Nyilvánvalónak tűnik, hogy 2018-ban az ésszerűen gondolkozó ellenzéknek mindent meg kell tennie Orbán leváltása érdekében. Később, még antidemokratikusabb körülmények között, még inkább a Fidesznek kedvező helyzetben, kilépve az EU-ból, erre aligha lesz lehetőség.

Bayer Zsolt szerinte "hűvős és mértéktartó módon" fogalmazva "marhának", "argentin libsinek" és "migránsnak" titulálta a Szentatyát.

   

A vizes VB szervezése iskolapéldája annak, hogy működik a Fidesz kormány. Nem tudhatjuk, hogy a lassan üzemképtelen 3-as metróval eljuthatunk-e a rendezvény helyszíneire,  

épp a héten halt meg tragikusan egy kislány, akit nyitott mellkassal kellett átszállítani egy másik kórházba, mert nincs pénz arra, hogy a Gyerekszív Klinikának saját CT-je legyen.

Eközben presztízsberuházásra semmi sem drága. A haveri cégeknél, átláthatatlanul elköltött közpénz sokszorosa a tervezettnek. Cserébe silány minőségű, később nehezen hasznosítható projektek épültek.

Mennyibe is kerül nekünk a Vizes VB?

A VB költségei folyamatosan emelkednek, már az eredetileg tervezettnek több mint négyszeresére nőttek, a tervezett 38 milliárd forinttal szemben, várhatóan meghaladják majd a 170 milliárdot.

Így minden magyar adófizetőnek - Önnek is- legalább 42 000 forintjába kerül ez a presztízsrendezvény. Én is szívesen megnézem a versenyeket, de ennyiért nem vettem volna rá jegyet, ahogy sok más magyar állampolgár sem.

A költségek akkor kezdtek igazán elszállni, amikor kiderült, hogy kiszállunk az olimpiarendezésből a lakossági tiltakozás miatt. Sajnos a népakarat ellenére a kormány mindenképpen sportrendezvényre akarja elverni a már leosztott összeget.

Egy 2015-ös törvény szerint „a világbajnokság megrendezésével és szervezésével összefüggésben lebonyolítandó közbeszerzési eljárások tekintetében az ajánlatkérő minden esetben jogosult a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti, rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására."

Így a pénz elköltésekor még a szokásos irányított közbeszerzést is kerülték, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráson osztották le a munkákat Fidesz közeli cégeknek. Arcpirító, hogy az elszállt költségek fedezésére például a szociális és gyerekvédelem területéről vont el 90 millió forintot a kormány.

A kétórás budapesti nyitóünnepség megvalósításának összköltsége megközelítőleg 3,4 milliárd forint lesz, ennek részleteit az illetékesek nem hajlandóak megosztani a nyilvánossággal. Az esetleg fellépő világsztárok sorozatos lemondása után nem tudjuk mit is kapunk ennyi pénzért. Összehasonlításképpen, a Sziget nagyszínpada hangosítással, az összes világhírű előadóval egy hétre körülbelül feleannyiba kerül, mint a 120 perces megnyitó ünnepség.

Durva példa a pénzszórásra a 2,1 milliárdért épült Batthyány téri ideiglenes szupertoronyugró-torony ahonnét 15 millió forintba kerül majd minden egyes pontozott ugrás. Ez esetben Orbán tanulhatott volna orosz példaképétől, mert a magyar torony épp nyolcszor került többe, mint a Putyinék által a kazanyi úszó VB-re épített hasonló célú létesítmény.

Silány minőségű megvalósítás

Sajnos csak az volt a fontos, hogy kormányközeli cégek nyerjenek és tovább nőjön Orbán Viktor strómanjainak, Mészárosnak és Garancsinak a vagyona. Az extraprofit számolgatása közben nem maradt idő rendes munkára. A haver cégek amellett, hogy  szemérmetlenül túláraznak és  átláthatatlanul működnek, verseny híján nincsenek rákényszerítve a minőségi munkára.

Elfogadhatatlan, hogy egy hónappal az átadás előtt beszakadt a Dagály sétány burkolata és a méregdrága Duna Aréna az első komolyabb eső során beázott, A rendezvény egyes helyszínei még mindig nincsenek készen, és ezek egy része nem is készül el teljesen a VB-re. A Balatonfüreden nincs még kész a parkolóház, kicsi az esélye, hogy az utolsó pillanatban megfelelő állapotban átadják. Biztosan nem készülnek el a Bibó István Szakkollégium felújításával a vizes vb kezdetére, pedig az eseményre érkezőknek adott volna szállást az épület.

Az embereket tudatosan félretájékoztatják

Elvben 350 000 látogatót emlegetnek, ennek ellenére állítólag csupán 130 000 jegyet bocsátottak ki. Ezeket ugyan eladták, de a különbözetet senki sem tudja, sőt, nem is akarja megmagyarázni.

Szántó Éva, a Bp2017 Világbajnokságot Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft. ügyvezetője kiemelte, hogy a látványosnak és színvonalasnak ígérkező nyári magyarországi eseményt a televízióban a becslések szerint csaknem hatmilliárdan fogják látni, és így megismerik Budapest kiemelt turisztikai értékeit is.

Ez a szám nyilvánvalóan hazugság, hisz a riói olimpiát  3,4 milliárdnyian, míg  a 2014-es foci-vb-t 3,2 milliárdnyian látták. (A Föld lakossága jelenleg összesen 7,8 milliárd körül van, de ebből sokan nem jutnak televízióhoz és van köztük számos csecsemő is...)

A fővárosiak és a balatonfürediek környezetpusztítást, kényelmetlenségeket és később használhatatlan, átgondolatlan létesítményeket kapnak

 Az építkezést durva  természetpusztítás előzte meg, közel 100 fát vágtak ki  emiatt az egykori Dagály strand területén. A budapestiektől elvettek egy strandot és egy parkosított területet, de egyelőre nem kaptak helyette semmit: a budapesti uszoda hónapok óta használhatatlan, a Duna parti "sétányt" az autósok közlekedési és parkolási igényeihez igazították.  

Az előkészületek hónapok óta közlekedési fennakadásokat okoznak a budai alsó rakparton és a Dagály környékén. Balatonfüreden is megnehezítették a lakosság életét, az építkezésekkel ellehetetlenítették az eddigi szezont, még a hagyományos borfesztivált is későbbre kellett halasztani.

A vizes vébé egyébként is komoly közlekedési fennakadásokat okoz Budapest közlekedésében, lezárják miatta a Lánchidat és több helyen a rakpartokat is. Sok megszokott helyen nem lehet parkolni, de ez csak a helyszínen derül ki. Emellett a buszsávokat is a VB szervezőinek rendelkezésére bocsátják.

Egyelőre nem ismert az elkészült uszoda hasznosítási modellje, a havi egymilliárdos fenntartási költségű komplexumhoz nincs üzemeltető, a kormánynak ötlete sincs, hogy mit kezd vele a VB után.

A szervezetlenség miatt esélyes, hogy országimidzs-építés helyett kínos blamázst lesz az eredmény, csak abban reménykedhetünk, hogy a sportolóink az Úszószövetség botrányai ellenére a tőlük megszokott világszínvonalú teljesítménnyel némileg feledtetik ezeket a bakikat.

Mit teszünk mi?

Mivel felháborító a beruházás költségének exponenciális elszállása, különösen mivel 5 miniszter is tagja a szervezőbizottságnak, a Párbeszéd  felszólítja a kormányt, hogy:

• ne titkolózzanak, hozzanak nyilvánosságra minden a  Vizes VB-vel kapcsolatos szerződést,
• adjanak részletes, alátámasztott magyarázatot miért kerültek sokkal többe a beruházások  összehasonlítva a riói, londoni olimpiai illetve a kazanyi VB  hasonló létesítmények költségeivel,
• indokolják meg, miért nem foglalkoztak a nemzetbiztonsági kockázattal, amikor az Antenna Hungária alvállalkozójaként orosz szoftverfejlesztő cégeknek  szervezték ki regisztrációk kezelését, azaz a személyes adatokat gyűjtését és kezelését! (Időközben Lázár miniszter úr a helyes utat választva igyekszik kihátrálni ebből a szerződésből, ennek ellenére kérjük nyilvánosságra hozni a szerződést és tájékoztatni a közvéleményt arról, hogy milyen anyagi és jogi következményei lesznek a szerződés felmondásának.)

Amennyiben nem kapunk megnyugtató válaszokat a VB befejezéséig, úgy szeptemberben kezdeményezzük parlamenti vizsgálóbizottság felállítását a költségvetés kivizsgálása ügyében, annak érdekébe, hogy kiderüljön bizonyítható-e a korrupciós gyanú.

Én addig is a barátaimmal követem a Vizes VB sporteseményeit:

 A Párbeszéd politikusai és a civilek évek óta tiltakoznak a Római-part árvízvédelmének környezetpusztító módon történő megvalósítása ellen. Az ellen, hogy szembeállítsák emberek biztonságát és a természeti értékek megőrzését.

3 dolgot tartottunk fontosnak:

• 55000 ember biztonságos árvízvédelmének szavatolását,
• a természeti értékek megőrzését,
• egy élhető közterület kialakítását.

       Sajnos a döntéshozóknál mindent visz egy negyedik szempont a parti ingatlanok milliárdos és offshore tulajdonosainak érdeke, hogy egyetlen négyzetmétert se kelljen kisajátítani, és egy fillérrel se kelljen beszállniuk.  Eközben 70 hektárnyi terület értéke többszörösére nő, ha elkészül a parti monstrum.

        A III.  kerületben a csatornaépítéseknél szokás az ingatlan értéknövekedését szembe állítani a kisajátított terület értékével és az okozott kárral. Akkor kártalanítjuk csak a tulajdonosokat, ha az értéknövekedés kisebb, mint a káruk, ez esetben megkapják a különbözetet. Mivel a partmenti telkek értéke drasztikusan nő a gátépítés után, ezzel a számítással, úgy kerülhetne a védmű távolabb a parttól, hogy ez nem okozna további költséget adófizetőknek.

         Jól látszik, hogy minél távolabb lesz a gát a Dunától, annál biztonságosabb. A civilek számos biztonsági kockázatot gyűjtöttek össze, melyekre nem érkezett megnyugtató válasz. Íme ezek közül néhány:

      Az árvizek egyre nagyobbak, mi fog történni, ha egyszer jön egy akkora árvíz, amely magasabb a tervezett mobil gátnál? (a hagyományos védekezés esetében mindig felrakható még egy sor homokzsák, de a mobil gát nem magasítható)

Hogyan szeretnék eloszlatni a hidraulikus talajtöréssel kapcsolatos aggodalmakat?

Hogyan oldják meg a talajvízszint jelenlegi szintjének megtartását,  ha mély vízzáró alapot építenek a partra, amely akadályozza a talajvíz áramlását?

       Örömteli, hogy az elmúlt évek során  a kivágandó fák száma 1600-ról 480-ra csökkent. Ez is azt bizonyítja, hogy volt értelme az eddigi figyelemfelhívásnak, tiltakozásoknak. De ez is elfogadhatatlanul sok.  Ha a kerítések vonalára kerülne a mobil gát, nem kellene 500 fát sem kivágni és a fővárosiak egy szélesebb, használhatóbb partot kapnának, elválasztott sétánnyal és kerékpárúttal.

Vajon miért nem opció a kisajátítás? Miért fontosabb pár ingatlantulajdonos gazdagodása, mint a fővárosi polgárok érdeke és biztonsága?

      7 évig tartott, hogy a főváros megmondja, hogyan fog kinézni a part, ha ott valósul meg a beruházás. Arról azonban most sem nyilatkoznak, hogy összességében mennyibe fog kerülni a projekt gátépítéssel, közműkiváltással, „teljes rekultivációval”. Az eddig nyilvánosságra hozott költségek ugyanis nem tartalmazták például a sétány kialakítását. Ez azért is lényeges, mert a magasabb költségekre hivatkozva utasították el a Királyok útja-Nánási út nyomvonalat, miközben a partmenti gát költségösszesítése nem volt teljes.

Szóval mennyi is lesz a beruházás összköltsége?

Megannyi kérdés!

Ezeket a Párbeszéd nyílt levélben fogja feltenni a főváros vezetésének, mielőtt felelőtlenül teszik meg az „első kapavágást”!

    Az utóbbi napokban több új kísérlet történt Horthy Miklós rehabilitálására. A III. kerület egyik panziója kertjében  szobrot állítottak a volt kormányzónak. Az eseményen felszólalt a Magyarok Világszövetségének elnöke is, Orbán Viktor pedig a nemzetet vezető, kivételes államférfiúnak nevezte Horthyt. Pozitív példaként emlegette -a normális értékrendű emberek számára vállalhatatlan - Horthy korszakot.

Horthy Miklós az Antant akaratából, kegyetlen fehérterror alatt  került hatalomra. Elcsalt választás után lett a király nélküli királyság, szabad választásokon soha meg nem erősített kormányzója. Fián keresztül dinasztiát akart alapítani. Tekintélyelvű, antidemokrata vezető volt. Amikor nem volt megfelelő a politikai helyzet választásokat csaltak el, korlátozta a sajtó szabadságát, egyes politikai ellenfeleit illegalitásba kényszerítette és esetenként kivégeztette. Nem tudott rendet tartani a hadseregében, amely így számos terrorakciót és háborús bűnt követett el, melyekért később az ártatlan magyar lakosságon álltak bosszút. A 3 millió koldus országa maradtunk, eközben a kormány Kastélyszállót építetett hitelből. Zsidótörvényeivel megelőzte Hitlert és Mussolinit. Országlása során a magyar tudományos, kulturális és üzleti élet pótolhatatlan veszteségeket szenvedett. Egy értelmetlen háborúban feláldozta a 2. Magyar Hadsereget. Faji alapon tett különbséget magyar és magyar között és hozzájárult több mint félmillió zsidó és roma származású honfitársa meggyilkoláshoz. Bukása után egy megszállt, kirabolt, lerombolt ország maradt az utókorra, melynek lakossága durván megosztott maradt és a történelmi sebek a mai napig nem gyógyultak be teljesen. Az általa elkövetett hibák és bűnök árát a magyar emberek tömegei fizették meg.

Horthy történelmi összteljesítménye erősen negatív, lejjebb részletesen összefoglalom, hogy melyeket tartom fő történelmi bűneinek. Aki ezeket ismeri, az aligha tartja példaképnek a kormányzót. Mindez leginkább a történészek dolga, elemezzék ők a múltat.

 Vajon miért akarja 2017-ben szalonképessé tenni Horthyt Orbán Viktor?

Vajon Orbánnak tényleg szívügye az oktatás és a legjobb múltbéli példákat épp  Horthy idejében találta meg, egy olyan korban, amikor a tehetséges fiatalok tömegesen voltak kénytelenek emigrálni, hogy Amerikában kapjanak Nobel díjat? Aligha,  különben stadionok helyett iskolákat építenének, nem lehetetlenítenék el az oktatási rendszert és nem bezárni akarnák a CEU-t hanem támogatnák.

Akkor miről szól ez az egész?

Aki ma Horthyt élteti, az általában egy tekintélyelvű, szélsőjobboldali rendszerre, a határrevízióra, a nyíltan felvállalt antiszemitizmusra és sovinizmusra tekint vissza nosztalgiával. Ezekkel kacsint össze ma politikai haszonszerzésből Orbán és Lázár, és éppen ezért nem hagyhatjuk szó nélkül az ilyen üzeneteket.

Egy szabad és modern Magyarország nem egyeztethető össze Horthy nosztalgiával. Vagy Horthy vagy EU. A XXI. század Európájában nem lehet helye a faji diszkriminációnak és a sovinizmusnak.

Talán megtetszett Orbánnak az ellehetetlenített ellenzék mellett bebetonozott királyi hatalom, egy olyan rendszer, amely a demokratikus típusú parlamenti váltógazdálkodásnak még a lehetőségét is kizárja? Horthy ellenforradalma elutasította a francia forradalom eszméit és 1848-as és az 1918-as polgári forradalmak vívmányait, így akarja Orbán is elárulni 1956 és 1990 elveit? Beszéljünk inkább Horthyról, mint a plakáttörvényről, a korrupcióról, az egészségügy és az oktatás helyzetéről, vagy az Andorra elleni focivereségről?

A magyar történelem meghamisítása és sok százezer áldozat emlékének megcsúfolása lenne Horthy rehabilitálása. A Horthy korszak mérhetetlen szenvedést jelentett Magyarországnak és szörnyű következményei voltak. Súlyos hiba, sőt aljas bűn egy kis figyelemelterelés, pillanatnyi politikai haszonszerzés és néhány jobbikos szavazó visszacsábítása érdekében jó színben feltüntetni a XX. század legtragikusabb időszakát.

Úgy tűnik kevesen emlékeznek már arra mi történt a XX század első felében. Lapozzuk fel a történelemkönyvet! Ki is volt valójában Horthy Miklós?  Miért volt felelős? Miért vállalhatatlan ma?  Ki mellett állt ki Orbán? 

1. Horthyt sosem választották meg legitim módon és antidemokratikus kormányzott

1919-ben a Tanácsköztársaság bukása után Horthy már több 10 000 fős Siófokon állomásozó  hadsereggel rendelkezett. Ennek ellenére kivárta, hogy a románok megszállják Budapestet, majd a románok kivonulása után az Antant felhatalmazásával bevonult a fővárosba. Sokak szerint a Nemzeti Hadsereg főparancsnokaként Horthy Miklóst felelősség terheli a különítményesek kegyetlenkedéseiért. Az úgynevezett fehérterror egyesek szerint több száz, mások szerint több mint 1000 főnyi áldozatáért, akik főként nem a kommunista rémtettek (a vörösterror) elkövetői, hanem a Tanácsköztársasággal rokonszenvező közemberek voltak. Emellett gyakran a Tanácsköztársasághoz nem köthető zsidó származású személyek is áldozatául estek a megtorlásoknak. A fehérterror bűncselekményei folytatódtak a budapesti bevonulás után is. A Nemzeti  Hadsereg tagjai kereskedőket fosztogattak, a nyílt utcáról hurcoltak el embereket, akiket a különítmények szállásain kínoztak, sokukat meg is gyilkolták. Számos nemi erőszakot is elkövettek.

A fehérterror alatt Horthy részt vett a választások ellehetetlenítésében, az így felállt Parlament megszüntette a köztársaságot és Horthy fegyvereseinek jelenlétében megválasztották a király nélküli királyság kormányzójának. Így egy elcsalt választás után került hatalomra, úgy hogy 24 éven keresztül újabb kormányzóválasztás nélkül uralkodott. Királyok módjára előre, fiát nevezte ki örökösének.

Hatalomra kerülése alatt is ezrek halálát okozta a terror, és később is korlátozta a sajtó szabadságát, illegalitásba kényszerítette a kommunistákat és többször börtönbe vetette sőt néha ki is végeztette politikai ellenfeleit. Még a 30-as években tartott választásokat is olyan események árnyalták, mint az endrődi sortűz.

2. A Horthy rendszer az európai fasizmus előfutára volt

A konszolidáció után Horthy lett Mussolini és Hitler első szövetségese. A magyar intézkedések például szolgáltak a fasiszta diktatúrák kialakítása során.

Európa első zsidótörvényét a Horthy rendszer vezette be még 1920-ban.

Az 1931-es biatorbágyi merényletet kihasználva, melynek semmilyen politikai vonatkozása nem volt, statáriumot hirdettek. Ezután több ellenzéki politikust végeztek ki, kizárólag politikai meggyőződésük miatt.

("Sallaira és Fürstre emlékezz proletár! ")

Csak ezt követte Németországban a Reichstag 1933-as felgyújtása utáni intézkedéssorozat, mely során Hitler gyakorlatilag felszámolta a demokráciát. Igaz a németek akkor még nem mentek olyan messzire, mint Horthyék, hisz ők csak kiutasították az országból a koncepciós per alá vont Dimitrovot. 

A Horthy rendszer által saját elhatározásból hozott zsidótörvények származás - még csak nem is egy választott vallás - alapján  bélyegezték meg magyar állampolgárok százezreit. Korlátozták továbbtanulásukat, megtiltották nekik a házasságot a nem zsidókkal, sőt még a szexuális kapcsolatot is. A közhivatalokból, a színházi élet formálásából és a kereskedelemből teljesen kitiltották őket.

3. Horthy rendszere egy szűk elitnek kedvezett és 3 millió koldus országát jelentette

            Divat gazdasági konszolidációt emlegetni a Horthy rendszerrel kapcsolatban. Sajnálatos módon azonban Németországgal ellentétben Magyarországon a nyomor általános maradt. A 3 millió koldus országa maradtunk. Az állandóan éhes József Attila verseiből jól megismerhetjük milyen nyomorban élt a magyar munkásság akkoriban. Mindeközben, már akkor is divatosak voltak a presztízsberuházások. Ebben a szomorú gazdasági helyzetben a Bethlen kormány népszövetségi hitelből palotaszállót épített Lillafüreden.

4. Horthy értelmetlenül és felkészületlenül lépett be a világháborúba, ebben a háborúban Magyarország is méltatlan és bűnős szerepet játszott

         Horthy Magyarországa értelmetlenül és feleslegesen üzent hadat a Szovjetuniónak és az USÁ-nak. Ebben az időben szovjetek még Magyarország Kárpátaljára vonatkozó területi igényét is elfogadták. Hadüzenetre tellett, de nem sikerült felkészíteni a háborúra a 2. Magyar Hadsereget. Szerencsétlen katonákat az időjárásnak nem megfelelő ruházatban, gyenge fegyverzettel küldték el meghalni a Szovjetunióba. 1942 áprilisában pedig 200 000 katona és 50 000 munkaszolgálatos ment a doni frontra, ahol 1943 elején katasztrofális vereséget szenvedtek.

Jugoszlávia megszállása miatt Teleki Pál miniszterelnök öngyilkosságot követett el. Az alábbi búcsúlevelet hagyta Horthynak:

„Főméltóságú Úr!

Szószegők lettünk – gyávaságból –a nemzet érzi, és mi odadobtuk becsületét.

A gazemberek oldalára álltunk – mert a mondvacsinált atrocitásokból egy szó sem igaz! Sem a magyarok ellen, de még a németek ellen sem! Hullarablók leszünk! a legpocsékabb nemzet.

Nem tartottalak vissza. Bűnös vagyok.”

     Horthynak a fehérterror után, később sem sikerült rendet tartania a hadseregében, amely így több alkalommal is háborús bűnöket követett el. Sajnos a bosszú sem maradt el:

     A magyar honvédség a függelemsértő, németbarát tisztek parancsára (a német hadvezetés utasítása szerint) elkövette az újvidéki mészárlást (az ún. Hideg Napokat). Az áldozatok száma 3800 körül volt. A magyar kormány elrendelte a bűnösök megbüntetését, amely során négy tisztet halálra ítéltek. Azonban a németek a kivégzés előtt Németországba menekítették őket, ahol az SS-ben kaptak szolgálati beosztást. Ehhez kapcsolódóan megemlítendő, hogy a jugoszláv partizánok 1944 és 1945 között, illetve az azt követő időszakban etnikai alapú népirtást hajtottak végre. A délvidéki népirtás során 40–50 ezer (egyes források szerint akár 70–80 ezer) ártatlan, magyar nemzetiségű személyt végeztek ki. Sokakat megkínoztak és koncentrációs táborba hurcoltak, ahol éhen haltak. 

A keleti fronton harcoló magyar katonák egyes becslések szerint 1944-ig összesen közel 100 000 civil és 24 000 hadifogoly kivégzésében vettek részt. http://hvg.hu/itthon/20130306_A_magyar_katonak_nepirtast_hajtottak_veg

       Sajnos a bosszú itt sem maradt el, a Vörös Hadsereg katonái más szomszédos országokhoz  képest kegyetlenebben bántak a magyar lakossággal, tömeges volt a nemi erőszak és mintegy 130 000 embert vittek el „Málenkij robot”-ra.

5. A magyar holokauszt 

     Gyakran mentegetik Horthyt azzal, hogy amíg hatalmon volt, Magyarországon biztonságban voltak a zsidók, ezzel szemben minisztertanácsi határozat nyomán már 1941. július 15-én megindult a magyar állampolgárságukat igazolni nem tudó zsidók összegyűjtése, kiutasítása és kitelepítése. Erre Kárpátalján Kozma Miklós kormányzói biztos, az ország belterületén pedig Keresztes-Fischer belügyminiszter adott utasítást. Szűk hónap alatt 19 426 személyt deportáltak a magyar hatóságok.

      A kamenyec-podolszkiji gettóba zsúfolt zsidók – köztük a Magyarországról kiűzöttek – megsemmisítésére augusztus 27–28-án került sor. A gettó lakóit menetoszlopokban a várostól északra vezényelték, és egy volt szovjet lőszerraktár mellett levetkőztették őket, értéktárgyaikat elvették, majd gépfegyverekkel tömegsírokba lőtték őket. Jeckeln parancsnoksága alá tartozó egységek 23 600 zsidót lőttek agyon három nap leforgása alatt Kamenyec-Podolszkijban. Ez volt a holokauszt történetének első olyan tömegmészárlása, ahol az áldozatok száma ötszámjegyű volt.

     Horthy alatt vezették be a munkaszolgálat intézményét. 1938-1945 Magyarországon, a keleti fronton és a németeknek átadott századokban legalább hetvenezer zsidó munkaszolgálatos pusztult el embertelen körülmények között. A helyzetet a szintén munkaszolgálatban meggyilkolt Radnóti Miklós versei mutatják be.

    A zsidó és roma holokauszt összesen több mint félmilliós emberveszteséget jelentett hazánknak, az áldozatok a munkaszolgálatban, a magyar hatóságok brutalitása nyomán, a halálmenetekben, haláltáborokban, tömeges kivégzésekben veszítették életüket. A  holokauszt minden tizedik, míg a legnagyobb megsemmisítő tábor, Auschwitz-Birkenau minden harmadik áldozata magyar állampolgár volt.

    Horthyék teljesen felkészítették a magyar közigazgatást a tömeges deportálásra. Pontosan tudták mely állampolgárok számítanak zsidónak és hol lehet őket megtalálni. Létrehoztak egy olyan csendőrséget, amely semmi kivetnivalót nem talált csecsemők, gyerekek, terhes nők tömeges deportálásában. Évtizedes propaganda segítségével a régebben toleráns magyar lakosság többségét érzéketlenné tették zsidó honfitársaik szenvedésével és diszkriminálásával kapcsolatban.

A Horthy által kinevezett Sztójay kormány idején Magyarországról 437 ezer embert vittek el Németországba. Másképpen fogalmazva: a nácik mindössze 8 hét alatt több embert tudtak elhurcolni Magyarországról, mint négy és fél év alatt 14 megszállt és csatlós államból. Eichmann embereinek és a fegyelmezetten együttműködő helyi hatóságoknak Hollandiában több mint két év kellett, azt Endre Lászlóék kevesebb, mint két hét alatt megcsinálták. Amihez a szlovák bábállam kollaboránsainak hét hónapra volt szüksége, azt a Horthy-rendszerben szocializálódott magyar hatóságok egyetlen hét alatt végrehajtották. Ha a magyar kormány csak annyira lelkesen küldi a zsidókat a gázkamrákba, mint a náluk semmivel sem kevésbé antiszemita szlovák kollégáik 1942-ben, akkor a deportálások nálunk 234 hétig tartottak volna. Ebben az ütemben az utolsó vonatok valamikor 1948 novemberében érték volna el Auschwitz-Birkenaut. Majd négy évvel a tábor felszabadulása után. Ha megelégedtünk volna a Nyugat-Európában náci szempontból legsikeresebb holland deportálási akció sebességével, akkor a 437 ezer magyar zsidó elszállítása nagyjából 492 hétig tartott volna. Közel tíz évig. Az utolsó vonatok valamikor 1953. október végén indultak volna. Néhány héttel azelőtt, hogy Puskásék  6:3-ra legyőzték az angol válogatottat a Wembleyben. Az „évszázad mérkőzésére” azóta is büszkék vagyunk. Az „évszázad deportálására” ne legyünk!

http://www.hetek.hu/hatter/201405/egy_valodi_hungarikum_az_evszazad_deportalasa

A „zsidótlanítást” végrehajtó magyar szervek viselkedése még Adolf Eichmannt is elképesztette. A magyar zsidók deportálásának német irányítója következőket mondta a magyarországi deportálásokról:

„Egyes esetekben embereimet megrázta a magyar csendőrség embertelensége. Dieter Wisliceny [SS-Hauptsturmführer, Eichmann közeli munkatársa] beszámolt róla, hogy bár nem mindenhol, de néhány kerületben a rendőrök úgy hajtják a zsidókat a vagonokba, mint a barmot a vágóhídra.”

Elie Wiesel Nobel-békedíjas erdélyi születésű zsidó származású Holokauszt-túlélő a következőket jelentette ki „Horthy Magyarország kormányzójaként hatszázezer magyar zsidó deportálásáért volt felelős, akiket Auschwitzba szállítottak. Valami rettenetes tévedés van abban, ha valaki ezek után rehabilitálni akarja őt.

6. A numerus clausus , a munkaszolgálat, majd a deportálások pótolhatatlan veszteségeket okoztak a magyar tudományos életnek és kultúrának.

Több későbbi magyar Nobel díjast üldöztek el a zsidótörvények, így járt Wigner Jenő, Gábor Dénes, Oláh György, Harsányi János. A szintén Nobel díjas Elie Wieselt, Kertész Imrét és Herskó Ferencet Magyarországról deportálták, de sikerült túlélniük.
Szintén a Horthy rendszer elől menekült el Teller Ede, Neumann János és Kármán Tódor is.
Munkaszolgálatosként ölték meg Radnóti Miklóst, Szerb Antalt és Rejtő Jenőt. Örkény István és Zelk Zoltán túlélték a munkaszolgálatot. Gelléri Andor Endre, Szomory Dezső is a vészkorszak áldozata lett.
Az olimpiai bajnokokat sem kímélték, Petschauer Attila és Kabos Endre is Horthy munkaszolgálatosaként halt meg.

A Horthy rendszer megbélyegezte a hazai ipar számos vezető személyiségét, Goldberger Leó textilgyárost, Kner Imre nyomdászt, Richter Gedeon gyógyszergyár alapítót, Wolf Emilt a Chinoin alapítóját Aschner Lipótot a Tungsram vezérigazgatóját és a Wiess Manfrédot a Csepel Művek tulajdonosát . Többségük a holokauszt áldozata lett. A Horthy rendszer elől menekült el Bíró László a golyóstoll feltalálója és Bartók Béla zeneszerző is.

7. A Horthy rendszer végeredménye szőrnyű kudarc

      Horthy uralkodása legvégén, a kudarccal szembesülve próbált javítani, de már késő volt. Románia átállása után  leállíttatta a deportálásokat, ezzel sok budapesti zsidó életét megmentette, de lemondatása után újraindultak a halálvonatok. Ezután késve végrehajtott egy kiugrási kísérletet, de a németbarát tiszti kara elszabotálta a parancsot. Ezek az utolsó kétségbeesett lépések helyesek voltak ugyan, de addigra az általa felépített rendszer elsodorta magát a kormányzót is.

A történelem gyakran megbocsátóbb az olyan személyekkel szemben, akik bár kegyetlenek és embertelenek voltak, ténykedésük hatására történelmi jelentőségű fejlődéshez segítették közösségüket. Horthy után azonban egy elvesztett háború, egy lerombolt, német szövetségesei által kirabolt és a szovjetek által megszállt ország, milliós emberveszteség és egy sérelmektől megosztott társadalom maradt. Eközben az ország területe egyetlen négyzetkilométerrel sem nőtt. Egyértelmű kudarc volt a végeredmény.

 Úgy tűnik a fideszesek tényleg elfelejtették, hogy a  narancs is fán terem… 

A fővárosi Fidesz építési területnek nézi Budapest összes zöldterületét.  Így tesz most a Csillaghegyi stranddal is, ahol a fürdő régóta halogatott felújítása miatt elkezdődött 246 fa kivágása. A strandot üzemeltető fővárosi cég vezetője megtéveszti a lakosságot és a képviselőket, miközben a fákat kivágják. Ezért a Párbeszéd feljelentést tesz és felszólítja Tarlós Istvánt, hogy bocsássa el a hazudozó beosztottját.

Az Orbán-kormány eddig mintegy 1000 fát vágatott ki Budapest területén és még legalább 3000 fa kivágására készül. Ezek többsége épp a III. kerületben a Római-parton és Csillaghegyen található, emellett a Városliget és az Etele út fái is veszélyben vannak. A rendeletben előírt fapótlást rendre nem teljesítik, inkább pénzben megváltják, így egyre csökken a fővárosi zöldterület. A faültetést sajnos sokkal kisebb eredményességgel végzik mint az irtást, ezt támasztja alá, hogy a Széll Kálmán tér, a Kossuth tér, és az Orczy-kert frissen pótolt fái közül sok el is pusztult már.                            

A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) honlapja szerint a Csillaghegyi „Budapest legrégebbi és legszebb ősfás parkkal körülölelt strandja.” A képen is látszik a strand melletti  1500 négyzetméteres kis erdő, amely ráadásul tele van vaddal, még őzeket és vaddisznókat is szoktak itt látni.

http://www.csillaghegyistrand.hu/

Jelenleg épp ezeket a fákat pusztítják el, hiszen már el is kezdődött 246 összesen, 3.700 cm átmérőjű fa kivágása a területen. Ha faátmérőben számolunk, akkor a kivágandó fák csupán 25%-át tervezik pótolni a területen. Az Átlátszó videója egyértelműen bizonyítja a fairtás elkezdését:

https://vimeo.com/206198644

A fővárosi tulajdonú BGYH közleményeiben több ízben tagadta a tervezett fakivágásokat, mint kiderült hülyére vették mind a lakosságot, mind a kerületi képviselőket:

„Társaságunknak nem célja a fakivágás, hanem az elhanyagolt, több évtizede gondozatlan cserjés, bokros terület rendbetétele. Előzetes felméréseink szerint, védett fa a területen nem található, a rendezés menetét, a koncessziós eljárás nyertesével kívánjuk meghatározni."

„Nemhogy fát, egy bokrot se kell kivágni a Csillaghegyi strandon”, mondta Szőke László, a BGYH vezérigazgatója. A cég ugyanis elvetette azt az ötletet, hogy sípályát építtet a strand elhagyatott sarkában. Ennek az oka nagyon egyszerű: nem jelentkezett senki a megpályáztatott feladatra.  Mindezt 2017 február 15.-én állította hetekkel azután, hogy lerakták az építkezés alapkövét.

http://index.hu/belfold/budapest/2017/02/15/nem_lesz_sipalya_a_csillaghegyi_strandon/

Önkormányzati képviselőként feltett kérdésemre a III. kerületi testületi ülés után az alábbi írásos választ kaptam:

• A beruházást a strand „hátsó, elhanyagolt részére” tervezik. Fa ezen a területen nem található.
• Az új focipálya a régi pálya helyére kerülne, így ott sincs szó favágásról.
• A tervek szerint sípálya kiépítése is megoldható favágás nélkül.
• Az Átlátszón és az Indexen a fakivágásokról megjelent cikkek hamisak, nem felelnek meg a valóságnak.

A válaszhoz mellékelték Szőke úr egy ebben a témában egy magánszemélynek írt válaszát, melyben megerősíti, hogy a fejlesztendő futballpálya környékén „fa nem található” és „az erdő érintetlen marad.” Emellett vádaskodónak minősíti a kérdést feltevő magánszemély stílusát, és ebből le is vonja a következtetését: „Ön – valószínűleg az Index nevezetű hírportál rosszindulatú, primitív cikkének hatására – már kész nemzethalált vizionál ebben a kérdésben.”

Szőke úr annak tudatában vezette félre a közvéleményt és a választott képviselőket, hogy az alapkő januári letétele után, nyilván tisztában volt a beruházás részleteivel és 246 fa tervezett eltüntetésével.

Elfogadhatatlan, hogy egy közpénzből működő, fővárosi tulajdonú cég vezetője ilyen szinten megtévessze a közvéleményt, egy ilyen vezető egyértelműen alkalmatlan a feladatára, mivel a lakosság helyett csak a kormánypárti akaratot szolgálja ki.

A megszokott módon előbb ködösítenek, majd váratlanul elkezdik a fairtást. Ijesztő ez a fővárosi precedens, épp akkor, amikor a Római parti gátépítés miatt az egész Római part teljes ökológiai elpusztítását lebegtetik és félő, hogy rövidesen elindul a fakivágás a Rómain is.

Szokás szerint a szükséges lakossági konzultáció is elmaradt, hisz csak a „strand törzsvendégeivel” egyeztettek.

Ebben a helyzetben a Párbeszéd az alábbi lépéseket teszi:

• követeljük az elkezdett fairtás azonnali leállítását,
• feljelentést teszünk hivatali visszaélés miatt,
• felszólítjuk Tarlós Istvánt, hogy bocsássa el a sorozatos hazugságon kapott fővárosi cégvezetőt, amennyiben ő nem mond le addig.

Ezen kívül újraindítjuk online petíciónkat a csillaghegyi fák megmentéséért.

Petíciónk az alábbi linken érhető el:

https://parbeszedmagyarorszagert.hu/hu/urlap/elfogadhatatlan-tomeges-fairtas-csillaghegyen

Úgy gondoltam a számok nyelvén elemzem a kvótakampányt, így talán érdekesebb az eredmény...

Szóval mi is történt vasárnap?

Szavazásra jogosultak: 8 261 394 fő (100%)          

Nem szavazatok száma: 3 282 928 (39,7 %)          

Érvénytelen szavazatok száma 260 678 ( 3,1 %)    

Igen szavazatok száma: 55 555 (0,7%)       

Nem vett részt a szavazáson 4 662 234 (56,5%) 

Így a népszavazás érvénytelen, mivel a részvétel nem érte el a választásra jogosultak 50%-át.

A népszavazás érvényességi határát a Fidesz emelte fel 2011-ben, nyilván azért, hogy az ellenzék ne tudjon érvényes népszavazást kikényszeríteni… Ha akkor nagyvonalúbbak, akkor most a nemek elsöprő többségével érvényes lett volna a népszavazás.

A népszavazásra mintegy 18 milliárd forint közpénzt költöttek. Emellett a „közmédia” hónapok óta a kormány álláspontját szajkózza. Ez volt Magyarország eddigi legdrágább és legegyoldalúbban tájékoztató kampánya, a költségek 99,5% a „Nem” szavazat népszerűsítésére lett elköltve, a kormány szája íze szerint. (A szintén nem mellett kampányoló Jobbik álláspontját nem hirdették). Elgondolkodtató, hogy bár a kormány kezdeményezte a népszavazást és közpénzből finanszírozta a kampányt, a Fidesz utólag saját győzelmével kérkedik. Tehát az adófizetők pénze elvesztette közpénz jellegét és pártkampányra lett elköltve…

A kampány nemzetközi összehasonlításban is igen drága volt, hisz a nálunk több mint ötször nagyobb 22-szer gazdagabb Nagy-Britannia is kevesebbet költött a Brexit népszavazásra, bár ennek történelmi jelentősége nagyobbnak tűnik Orbán népszavazásánál 

Megjegyzem költségtakarékosságra hivatkozva tette a Fidesz egyfordulóssá az országgyűlési választást, így kb. 3 milliárd forintot spóroltak meg. Cserébe nem működik rendesen a választási rendszer, hisz az egyfordulós választás nem alkalmas arra, hogy több versengő párt esetén a Parlament összetétele leképezze a népakaratot. A mostani népszavazási kampány árából 6 választáson lehetett volna megtartani mindkét fordulót, azaz ebből még a 2034-es parlamenti választás költségeire is meglett volna a fedezet.

Rogán Antal, miután a    haverja   cégéhez kiszervezte a kampányköltség elköltését, október másodikán kb. 750 000 forintot költött helikopteres utazásra, így nem volt ideje elmenni szavazni. Nem csoda, hogy el van adósodva… 18 000 bevándorló kapott letelepedési engedélyt, miután kötvényt vásárolt Rogán Antal ügyvédjétől. Eközben 1 294 menekült ügyében tartottunk népszavazást, miközben a kormány így is, úgy is ugyanúgy azt tesz Brüsszelben amit szeretne.

Orbán Viktor bejelentette, hogy az érvénytelen szavazás eredményeképpen módosítják a 2012 januárjában hatályba lépett, gránitszilárdságú Alaptörvényt. Megjegyzem, ez lesz a 34. módosítás, az előző 33 alkalommal ugyanúgy nem kérték ki az emberek véleményét, ahogy az Alaptörvény elfogadásáról sem tartottak népszavazást, bár sokan javasolták ezt. Összehasonlításképpen az Egyesült Államok Alkotmányát 1789-es hatályba lépése óta eddig csak 27-szer módosították, azaz Magyarország jobban teljesít, hisz míg mi évi átlag 7 alkalommal módosítunk alkotmányt, addig az USA csak egyszer képes erre 8,4 évente. Vajon melyik eljárás jelent nagyobb jogbiztonságot? :- )

A Fidesz nem tartotta fontosnak, illetve megakadályozta a népszavazás kiírását például olyan ügyekben, mint a Budapesti Olimpia, Paks2 megépítése, Munka Törvénykönyvének a munkavállalók számára előnytelen módosítása, a Városliget beépítése vagy a vasárnapi boltzár.

Eközben az elmúlt 5 évben reálértéken csökkentek az oktatásra, az egészségügyre és a nyugdíjakra költött összegek is. 

Van még kérdés? :- )

       A múlt pénteki testületi ülésen számomra teljesen váratlanul, helyben osztott anyagként napirendre került a betelepítési kvótákkal kapcsolatos népszavazás. A javaslat szerint a Képviselő-testület  kéri a kerület lakosságát, hogy állampolgári „kötelezettségével” élve menjen el szavazni, sőt az is megmondja, hogy „nemmel” kell szavazni. Emellett felkéri a polgármestert, hogy erről tájékoztassa a lakosságot.

       Értem, hogy a kormány aggódik a népszavazás eredményessége miatt. Nem véletlenül költöttek el egy kisebb kórház felépítésére elegendő közpénzt a kampányra.  Még az önkormányzati választások esetében sem történt mozgósítás, pedig ott indokolt lett volna. Az végképp példátlan és elfogadhatatlan, hogy egy népszavazás esetén egy konkrét szavazási magatartás mellett kampányol a testület. Emellett törvénytelen is ez a gyakorlat, hisz az Önkormányzat csak saját hatáskörébe tartozó ügyekben költhet pénzt. Az önkormányzatok semmiféle törvény adta feladatkörébe nem tartozik sem az országos népszavazáson való részvétel, sem pedig a referendum tárgya, így a tájékoztató kampányra elherdálásra kerülő összegek a hűtlen kezelés határát súrolják. Két hete a NVB kimondta, hogy jogsértés történt Óbudán, amikor a kerület logójával feliratozott trikókban kampányoltak a népszavazáson leadandó „nem” szavazat mellett. Az, hogy az ismeretlen elkövetők a Fidesz-KDNP pultja mellett, annak szórólapját osztogatva, narancssárga trikóban voltak arra már nem volt elegendő ok, hogy az NVB azt is kimondja, hogy a jogsértést a Fidesz-KDNP követte el. 

            Megjegyzem, magam is ellenzem a kötelező betelepítési kvótát, és ha jól tudom az EU is kihátrált már ebből a javaslatból. Így a népszavazásnak a kormánypropagandán kívül nincs valós jelentősége, hisz a kormány így is, úgy is, továbbra is azt tesz Brüsszelben, amihez kedve van. Kizárólag az Orbán kormány megerősítésére jó az egész hisztériakampány és hercehurca.

            Végtelenül szomorú, hogy ezzel raboljuk a képviselők idejét, míg a kerületi lakosság mindennapi élete és egészsége szempontjából lényeges ügyekben előkelő idegenként viselkedünk. A Római-part megmentése, a kerületi iskolák államosítása,  a Gázgyár kármentesítésének mielőbbi megkezdése  ugyanis nem kerületi hatáskör, így az ilyen témák nem szoktak napirendre kerülni.

            A sajtóban több cikk megjelent miszerint megfenyegették a Fidesz helyi politikusait, hogy a karrierjükbe kerül, ha nem sikerül a mozgósítás. Például a Népszabadság is írt erről: 

http://nol.hu/belfold/nepszavazas-kvota-fidesz-orban-viktor-felelem-politika-1633019  

            El is indult a versenyfutás az önkormányzatok között, hogy ki tud alázatosabban kiállni Orbán Viktor mellett. Megjegyzem ebben alulmaradt a III. kerület, hisz nyíltan nem ajánlanak fel kerületi közpénzt a kampányra és az indoklás mellőzi a sajnálatos módon megszokott uszítást és gyűlöletkeltést.

Az alábbi kérdéseket tettem fel az ülésen:

• Hány menekültekkel kapcsolatos probléma volt eddig a kerületben?
• Az eddigi választások és népszavazások esetén szokás volt-e részvételre buzdítson, sőt állást foglaljon valamely szavazási magatartás mellett?
• Miért helyben osztott indítványként kell ilyet tárgyalni? (Ez az eljárás egyenlőtlen helyzetet teremt a képviselők között, mivel az információhiányban tartott ellenzékieknek pár perc alatt, konzultálási lehetőség nélkül kell reagálniuk és dönteniük a szavazatukról. Nem hirtelen felmerült ügyről van szó, így az előterjesztő, nyilván tudatosan nem tájékoztatta időben a képviselőket.)
• Milyen formában tervezi a polgármester a tájékoztatást? Lesz-e ennek költsége, és ha igen mennyi? Van-e lehetőség a megjelenés előtt megismerni a tájékoztatás szövegét? A tájékoztató részét képező különvéleményüket hány karakterben fogalmazhatják meg ez ügyben a képviselők?

Az ülésen csak részben kaptam választ, remélem később – valószínűleg a népszavazás után – a többi kérdést is megválaszolják. Megtudtam,  a tájékoztatás annyiból áll, hogy a testület a polgármesteren keresztül felkéri a lakosságot a szavazáson történő részvételre és a „nem” szavazatra is.

Különvélemény kommunikálására nem adnak lehetőséget.

Addig is üzenjünk Orbán Viktornak, hogy nem ilyen Magyarországot akarunk, nem kérünk az állami szintű gyűlöletkeltésből! Ezt a szavazás bojkottjával vagy érvénytelen szavazattal tehetjük meg.

A PM tüntetését betiltotta a Fidesz fiókszervezeteként működő Nemzeti Választási Bizottság.

Nem hagyjuk magunkat, fellebbezünk és október 2.-án 16 órától a Kossuth téren megtartjuk   demonstrációnkat az erőszakmentes Magyarországért.

Legyünk minél többen, üzenjünk Budapesten is Orbán Viktornak!

https://www.facebook.com/events/827695177363060/