A Gázgyár területéről 2009 szeptemberéig több mint 20 ezer tonna veszélyes hulladékot távolítottak el, ám továbbra is jelentős mennyiségű szennyező anyag maradt a területen. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség ezért 2009 novemberében (2002 után) újra kötelezte a Főgáz Zrt.-t mint a szennyezés okozójának jogutódját a kármentesítésre.

Óbuda vezetése évek óta nem tudja elérni a részben fővárosi tulajdonú Főgáznál, hogy a területén fejezze be a maradék gázmassza kitermelését, a talaj megtisztítását. Az óbudai polgármester már 2009-ben felhívta a figyelmet, hogy a határértékeket többszörösen meghaladó mértékű mérgező anyag (cianid, fenol, arzén, benzol és naftalin) kerül a Dunába és a talajvízbe, ami veszélyezteti a Budaújlaki Vízműtelep vízminőségét. Bár jelenleg mind a fővárosnak, mind Óbudának fideszes vezetése van, mégsem történnek lépések a szennyezés felszámolása érdekében. 

Gázgyár építése 1910-ben kezdődött, a termelés 1914 júniusában indult el. A gyár kora legkorszerűbb technológiáját alkalmazta, kőszénből történő lepárlási eljárás során napi 250 ezer köbméter gázt volt képes előállítani. A főváros földgázra való átállása miatt a gyárat 1984-ben bezárták, a terület 2004-ben került a főváros tulajdonába. Az óbudai gyárban a 70 évnyi termelés során folyamatosan melléktermékként mérgező vegyületeket tartalmazó gázmassza keletkezett. Az eleinte helyben lerakott hulladék többek között ammónium-, cián- és arzénvegyületeket és higanyt is tartalmazott. Különösen a termelés korai szakaszában nem igazán léteztek környezetvédelmi előírások, a gázmasszát nem kezelték veszélyes hulladékként, csupán elásták a talajban. Egy idő után nem tudták helyben megoldani a gázmassza lerakását vagy ártalmatlanítását, így távolabbi helyekre szállították a mérgező hulladékot, újabb környezeti problémákat generálva. A Gázgyárból a felhagyott Üröm-csókavári kőfejtőbe körülbelül 60 ezer tonna gázmasszát szállítottak. A Gázgyár hulladéka így már nemcsak saját területének talaját, felszín alatti vizeit és a Dunát, hanem a budai karsztvíz rendszereket is veszélyeztette.

2011. augusztus 4-én „Súlyos környezetszennyezés következmények nélkül – címmel sajtótájékoztatót tartottunk Óbudán a volt Gázgyár mellett Jávor Benedekkel, az országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának  elnökével és Hanzély Ákos, a fővárosi frakcióvezető-helyettessel. 

A sajtótájékoztató során Jávor Benedek elmondta, hogy a kárelhárítás tehát - jogerős hatósági és bírósági döntések után - a Főgáz feladata lenne, a vállalat azonban - egy évtizede zajló eredményes "jogászkodás" után – jelenleg újabb perrel próbál kibújni a kötelezettség alól, veszélyeztetve az óbudaiakat, a Dunát és a főváros legfontosabb ivóvízbázisát. Az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának elnöke szerint implicit módon a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő cég is elismerte felelősségét, mert tavaly nyáron kiírt egy közbeszerzést a kármentesítésre, habár az a kiírási hibák miatt meghiúsult.

Hanzély Ákos elmondta, hogy több száz millió forint jut az óbudai gázgyár jól ismert víz- és kátránytornyának felújítására, a Fővárosi Közgyűlés legutóbbi döntése alapján, ám ez az összeg kevés, hogy ezen sok szempontból is kiemelkedő terület sorsa megnyugtatóan rendeződjön.

Jávor Benedek elmondta továbbá, hogy tudomása szerint Üröm mellett - ahol üregekben és barlangokban raktak le gázmasszát – bár hivatalosan elvégezték 6-7 milliárd forintból a kármentesítést- ám azt nem fejezték be megfelelően. A kármentesítés hivatalos befejezése után az Üröm-csókavári barlang üregeit idén lezárták, annak ellenére, hogy ismeretlen mennyiségű gázmassza található még ott, mely könnyen lehet, hogy veszélyezteti a karsztvízrendszert.

Ezért sürgetjük, hogy a lehető legrövidebb időn belül tisztítsák meg maradéktalanul a gázmasszával szennyezett területeket.

Jávor Benedek blogja:

http://javorbenedek.blog.hu/2011/08/04/az_obudai_gazgyar_karmenteset_hianyolja_az_lmp