Vásárlásainknál előnyben részesítjük a helyi termelők által készített, magyar portékát? Odafigyelünk arra, hogy a környezettudatosságot és a termék egészségre gyakorolt hatását is figyelembe vegyük vásárlásaink során? A boltok kínálata ad elegendő lehetőséget arra, hogy helyesen választhassunk? Jó, ha jelentős csipszadó bevételt termelünk az államnak? Miért van olyan sok egészségtelen termék a büfék kínálatában, miért nem kapható például helyi termelőtől származó piros alma? Vajon mindent megteszünk azért, hogy tudatos fogyasztók legyünk?
Ki mástól várhatnánk el példamutatást ezen a területen, mint az államtól vagy az önkormányzatoktól?
Szerintem a kerületi önkormányzatnak olyan beszerzési gyakorlatot kell kialakítania, amivel jó példát mutat a többi cég, intézmény, és a kerületi lakosok számára is. Köztudott, hogy a jelenlegi termelési és fogyasztási módok nem fenntarthatók, ezért különösen fontos a környezettudatos magatartás és a természeti erőforrások takarékos használata. A fenntartható fogyasztás karácsony táján különösen aktuális, de egész évben törekedni kell a környezetbarát (újrahasznosítható, minimális anyag- és energia felhasználással előállított), egészséges termékek előnyben részesítésére, valamint a vásárlás szociális szempontjainak érvényesítésére (pl. helyi kereskedelem támogatása, méltányos kereskedelemből származó termékek beszerzése).
Ezért tavaly decemberi önálló képviselői indítványban kezdeményeztem a „felelős beszerzési gyakorlat” kialakítását az önkormányzat munkájában. A javaslatom szerint célszerű felmérni a kerület jelenlegi beszerzési gyakorlatát, piackutatást kell végezni a fenntarthatóbb beszerzési lehetőségekről, ezek árairól, és ezeket a szempontokat alkalmazni kell a közbeszerzések során. A részletes vizsgálat rávilágíthat arra, hogy a jól alkalmazott környezetvédelmi és szociális szempontok érvényesítése nem jelent drágulást! Jó példa lehet az önkormányzati rendezvényeken, az ebédlőben, és a büfében előnyben részesíteni a helyi (pl. 50 km-nél közelebbről beszerezhető) vagy méltányos kereskedelemből származó termékeket.
Az októberi testületi ülésen egy-egy szem helyi termelőtől beszerzett piros almával leptem meg kollégáimat, és napirend utáni kérdésben érdeklődtem indítványom megvalósíthatóságáról. A javaslatot átgondolásra érdemesnek tartotta a polgármester, és ígéretet tett a jelenlegi beszerzési gyakorlat átgondolására. Remélem, hogy hamarosan sikerül egy felelős, etikus, fenntartható fogyasztást ösztönző beszerzési gyakorlatot meghonosítani az önkormányzat hivatalában, a kerületi intézményeknél és a cégeknél.
