Az első gondolatom, hogy nem most van itt a viták ideje, hisz jön az árvíz. A nemzeti összetartozás napján végre tényleg össze kell fognunk az árvízveszély elhárításáért, ezért az a helyes, ha pártállástól és világnézettől függetlenül mindenki, akinek módja van tenni valamit, együtt küzd a gáton a közös ellenség, az ár ellen.
Csak remélni tudom, hogy néhány nap múlva, nagyobb veszteségek nélkül túl leszünk az árvízen, és az érintettek a friss tapasztalatok birtokában nyitottak lesznek egy szakmai alapú vitára, ahol az érvek meghallgatása után születik átlátható, racionális döntés.
Sajnos a jelenlegi helyzet sem országos, sem fővárosi szinten nem megnyugtató.
Az Orbán kormány elég mostohán kezeli mind a környezetvédelmet, mind a vízügyet. Így a folyamatos forráskivonások eredményeképpen, az elmúlt években sem volt elegendő pénz a gátak karbantartására, és a közmunkásokat is a fideszes földesurak birtokaira vezényelték ki a gátak helyett. A szakmai hátteret biztosító nemzetközi hírű vízügyi kutatóintézetet, a VITUKI-t megszüntették.
Az állandó kiadáscsökkentésekkel a kormány orosz rulettet játszik az emberek bőrére, az erkölcstelen játék tétje a víz mellett élők biztonsága. Az árvízvédelmi rendszer állapota egyre romlik, az idei árvíz során ugyanott lesznek a legveszélyeztetettebb pontok, mint 2002-ben, például a vámosszabadi magyar-szlovák határátkelőnél, azaz az elmúlt 10 évben előrelépés helyett csak romlott a helyzet. A kormány az élet- és vagyonbiztonság növelése helyett, olyan magánérdekeket szolgáló beruházásokat minősít kiemeltnek, mint a Római-parti mobilgát.
A fővárosi gátak sincsenek jó állapotban, de árvízvédelmi szempontból az igazán kritikus szakasz továbbra is a Római-part. A területtel kapcsolatos helyzet iskolapéldája a felelősség hárításnak, halogatásnak és az átgondolatlan döntéseknek.
Mi is történt a Rómain az elmúlt években?
1990-től Tarlós István polgármestersége alatt elkezdett beépülni a hullámtér. Luxusszálloda, lakóparkok, és kacsalábon forgó, csónakháznak, vagy üdülőnek álcázott villák nőttek ki a földből, kihasználva a szabályozás kiskapuit, illetve a szocialista-szabaddemokrata fővárosi vezetés és a kerület közötti torzsalkodást. Míg Tarlós kerületi polgármesterként vette magának a fáradtságot és megakadályozta, hogy fiatal művészek nonfiguratív festménnyel díszítsenek egy gyárkéményt, amely így idegenforgalmi látványossággá vált volna, és bekerült volna a Guinness könyvbe, addig nem lépett fel a part felelőtlen beépítése ellen. Az érvényes jogszabályoktól eltérő módon építkezők később civil egyesületet alapítottak, és követelték az államtól, hogy közpénzből építsen gátat a terület megvédésére.
Több mint húsz év után a főváros vezetése elkezdett komolyabban foglalkozni a problémával, aminek örülhetnénk is, ha ezt ésszerűen tennék. Hiszen kétségtelen, hogy meg kell oldani a Római-part , Csillaghegy és Békásmegyer árvízvédelmét, azonban ennyi halogatás után olyan tervet kell készíteni, amely egyaránt szem előtt tartja a biztonság, az ésszerűség és a környezettudatosság szempontjait.
Ezzel szemben a főváros kormánypárti vezetése politikai döntést hozott a gát nyomvonaláról, és ezt érdekes módon az MSZP frakció sem kifogásolta, és csak a Párbeszéd Magyarországért képviselői ellenezték szakmai okokra hivatkozva.Somfai Ágnes képviselőnk több alkalommal elmondta fenntartásainkat, de azokat figyelmen kívül hagyták. Így 4 változat közül a legdrágább és leginkább környezetromboló verziót fogadták el, anélkül, hogy előre elkészítették volna a szükséges hatástanulmányokat. Hogy, hogy nem ez az a nyomvonal, amely a legkedvezőbb a hullámtérre épített szálloda tulajdonosainak, és felértékel mintegy 25 hektár részben off-shore, részben külföldi tulajdonban lévő üres, fejlesztési területet. Azaz kiválasztottak egy sok sebből vérző koncepciót és utólag keresnek olyan szakértőket, akik szentesítik azt.
Íme a főbb fenntartásaink a kiválasztott tervvel kapcsolatban:
Nem gazdaságos és nem racionális, mert:
- így a tervezett mobilgát mellett a vele párhuzamos Nánási-Királyok útja szakaszt is védeni kell
- nem lehet EU támogatást kapni a projektre, mert nem fővédvonal
- a Duna mentén sehol sem épült ekkora mobil gát, így nem ismerjük a kockázatokat
- nem tudjuk mennyibe is kerül és miből lesz kifizetve. A főváros 3,5-4 milliárdot kommunikál, de hallani 4,8 és 6 milliárdos számot is. Ez az összeg csak a gátépítést tartalmazza, az utána szükséges közterület rehabilitációt nem, azaz nem tudjuk hogy fog kinézni a Római-part, lesz-e ott kiépített járda és kerékpárút, ki és miből fogja mindezt fedezni. Mindezeken felül, persze továbbra is költeni kell a Nánási-Királyok útja melletti fővédvonalra is.
Környezetromboló, hiszen
- a feltöltés miatt a gát mellett végig megváltoztatják a természetes környezetet, megszüntetik az itt élő fajok természetes élőhelyét, és elpusztítják a főváros egyetlen ekkora természetközeli partszakaszát
- sok fát ki kell vágni az építkezés miatt, és a feltöltés további fák pusztulását fogja eredményezni, így összesen mintegy 1 500 fa tűnhet el
Nem igazságos, mert:
- közpénzből fizetjük ki a felelőtlenül hullámtérbe építkezők ingatlanainak értéknövelését, akik ehhez nem járulnak hozzá anyagilag.
Összegezve: kiválasztottak egy koncepciót úgy, hogy nem vizsgálták meg kellő mélységben ennek alternatíváját, emellett nem tudjuk pontosan mivel jár és mennyibe kerül a megvalósítása, mint ahogy azt sem, hogy fog majd kinézni a Római-part. Ezek után felelős, megfontolt vezetőknek állítják be azokat, akik hagyták, hogy a helyzet 23 év alatt idáig fajuljon, majd hoztak egy erősen vitatható döntést, és felelőtlen kerékkötőként emlegetik azokat, akik más, ésszerűbb megoldást és párbeszédet javasolnak.
A fentiek helyett célszerű lenne megtalálni az optimális változatot, és azt megvalósítani, hiszen a természetet nem lehet erővel, propagandagépezettel vagy kommunikációs bravúrokkal leszerelni. Ebben az esetben „azért a víz az úr”…