Tavaly decemberben a kezdetben konstruktív Lehet Más a Politika odáig jutott, hogy nem látott más  lehetőséget a véleménynyilvánításra, mint látványos és nagy figyelmet kiváltó módszert alkalmazzon: a párt több képviselője részt vett a „Láncold Magad a Parlamenthez” akcióban. De vajon milyen út vezetett idáig?

Másfél évig próbáltuk jobb belátásra bírni a kormányt, de szavaink süket fülekre találtak. Már nem volt elég beszélni a változás szükségességéről, cselekedni kellett, ezért a figyelemfelhívás radikális módját választottuk, a polgári engedetlenséget. Az akciónk egyértelműen pozitív hazai és nemzetközi visszhangot váltott ki.
Én is beálltam a Parlament körüli élőláncba, mert nem láttam más esélyt véleménynyilvánítási jogom gyakorlására. Kész voltam vállalni a szabálysértés következményeit, azonban a Fidesz a rá jellemző cinizmussal állt a helyzethez és jogi szempontból abszurd módon, súlyos bűncselekmény elkövetésével vádolt meg minket.  Ezután amnesztiát kaptunk, mintha valódi bűnözők lennénk.

Mi nemmagunknak kértünk kegyelmet hanem  jogokat és lehetőségeket követeltünk az embereknek.  

Néhány éve rendszerkritikus pártként jöttünk létre a rendszerváltást lejárató politikai elittel szemben. Felelősnek tartjuk az elmúlt 22 évben kormányzó erőket az emberek politikába vetett bizalmának eljátszásáért, az elszabotált igazságtételért, a nemzeti vagyon elherdálásáért, az elszalasztott lehetőségekért, drámai társadalmi különbségek kialakulásáért, az esélyegyenlőség csökkenéséért, a környezettudatosság elhanyagolásáért, a demokrácia lejáratásáért.   

Mi ellenzékiként sem élünk a populista politizálás lehetőségével, nem teszünk irreális javaslatokat, csak olyanokat, amiket magunk is megvalósítanánk, ha kormányon lennénk.

Sokan idealistának, naivnak tartották elképzeléseinket, bár az elmúlt évtizedek politikája is megbukott. Képviselőink ebben a helyzetben is lelkesen, a feladat iránt érzett alázattal, megelőlegezett bizalommal kezdtek hozzá parlamenti és önkormányzati munkájukhoz. A szerintünk jó kezdeményezéseket támogattuk, sőt konstruktív módosító indítványokkal próbáltuk az általunk helyesnek tartott irányba befolyásolni a döntéseket, és leszavaztuk azokat, amivel nem tudtunk azonosulni. Kevesen vagyunk olyan szerencsés helyzetben, akiket ellenzékként az önkormányzatban is partnerként kezelnek, nehéz  dolguk van azonban a parlamenti képviselőinknek , hiszen ennek a kormánynak nincs szüksége ellenzékre, vagy bármilyen ellenvéleményre.

A Fidesz-KDNP visszaélt a választók és a mi megelőlegezett bizalmunkkal, így a konstruktív ellenzéki politizálás megbukott a magyar Parlamentben. Ez még az ország fejlődése esetében  is nagyon szomorú tendencia lenne, de sajnos jól látható hogy esélyeink romlanak és érezhetően mindannyian rosszabbul élünk.   

A kormány minden ésszerű figyelmeztetés ellenére leépíti demokratikus intézményrendszerünket, megszünteti a fékek és ellensúlyok rendszerét, tekintélyelvűen, kontroll nélkül irányítja az országot a gazdasági csőd felé. A szegényebb emberek még jobban elszegényednek, miközben egy szűk, jómódú réteg további gazdasági támogatást élvez.

Ebben a válsághelyzetben a kormánypártok legfontosabb feladata az ellenzéki felszólalási lehetőségek csökkentése, egy választási csalással felérő választási rendszer törvénybe foglalása és a jegybanki függetlenség korlátozása volt.

Az elmúlt két évben számos jobbító szándékú, konstruktív javaslattal álltunk elő, melyeket a  krízishelyzet ellenére megfontolás nélkül utasított el a kormány szavazógépezete, miközben folyamatosan csökkentette az ellenzék jogosítványait és megszólalási lehetőségeit. A sorozatos antidemokratikus, az emberek érdekeit sértő intézkedésekre válaszolva életre hívtuk az „Új Ellenállás” mozgalmat. Az új kezdeményezéssel célunk, hogy felrázzuk az ország közvéleményét, és az önkényes intézkedésekre erőszakmentes, de határozott ellenállással válaszoljunk. 

A decemberi események rámutattak, hogy a  MSZP-s és DK-s politikusok milyen jellegű együttműködést képzelnek el: a közös tiltakozást kezdetben ellenző képviselők csak a pozitív fogadtatás után, megkérdezésünk nélkül álltak rendhagyó kezdeményezésünk mellé. Egy kockázatos akcióban még nem akartak részt venni, de amikor látszott a sikere, igyekeztek minél nagyobb politikai előnyt kovácsolni belőle.  

Világos, hogy a múlt politikai hibáit nem lehet önkritika nélkül kijavítani és nem megoldás - kisebbik rosszként - rendszeresen visszahozni a 4-8 éve megérdemelten megbukott, semmit nem fejlődött politikusokat.

Új alapokra építve, hiteles emberekkel kell létrehozni a XXI. század demokratikus, büszke, fenntarthatóan és igazságosan fejlődő, a magyar és európai hagyományokat ötvöző Magyar Köztársaságát.